C2BMC

 

Nem ígérkezik sétagaloppnak a NATO rakétavédelmi rendszerének fejlesztése

Nehéz diónak ígérkezik a NATO és Oroszország között rakétavédelmi kérdésekben kialakítandó konszenzus. A legnagyobb akadályozó tényezőnek a két fél felelősségi körének, valamint az oltalmazandó területek meghatározása bizonyul.

Szövetségi források szerint a NATO-nak be kell tömnie néhány komoly lyukat a rakétavédelemmel kapcsolatos politikájában mielőtt bármilyen további lépést, illetve ígéretet tesz a 2012 májusában Chicagóba tervezett csúcstalálkozón. Az érintett kérdések skálája az Oroszországgal kialakítandó műveleti kapcsolatoktól egészen az olyan érzékeny témákig terjed, mint például a közeledő ballisztikus rakéták fenyegetés szerint történő fontossági sorrendbe állításához kapcsolódó alkalmazási/eljárási rendszabályok (RoE: Rules of Engagement). Egy meg nem nevezett rangidős szövetségi forrás szerint még az olyan, a kétoldalú katonai együttműködés szempontjából valóban alapvetőnek számító kérdésben, mint a mindkét fél részéről létrehozandó műveleti központok (JOC: Joint Operational Centre) elhelyezkedése és működési rendje sem sikerült egyezséget elérni, sőt ezidáig a kérdésben semmiféle tervezési tevékenység nem folyt és alapvető elvek sem kerültek rögzítésre.BMD system elements

A két tárgyaló fél a NATO 2010 novemberi lisszaboni csúcstalálkozó óta küzd egymással saját rakétavédelmi együttműködési elgondolásuk mentén, mikor is a Szövetség vezetői bejelentették szándékukat arra nézve, hogy a NATO jelenlegi, Többrétegű Hadszíntéri Rakétavédelmi (Active Layered Theatre Ballistic Missile Defence – ALTBMD) rendszerét egy teljesen átfogó ballisztikus rakétavédelmi rendszerrét alakítják át.

Az átalakítás célja a rendszer olyan szintű átstrukturálása, amely az amerikai rakétavédelmi rendszerhez kapcsolódva a hadszíntérre települt NATO  erők oltalmazása helyett a Szövetség európai területének és a tagországok lakosságának oltalmazására helyezi a hangsúlyt. A kialakított terv megköveteli a meglévő C3 (Command, Control and Communications) rendszerek ezen új, mindenképp nagyobb kihívást jelentő feladatrendszernek megfelelő kibővítését.

SAMP/T - Ater indításA legnagyobb NATO-orosz véleménykülönbséget az a Moszkva által támogatott elgondolás okozza, mely szerint a rakétavédelmi felelősségi köröket az ésszerű földrajzi indokok alapján kell meghatározni a nyilvánvaló politikai határok helyett. Ezt a NATO vitatja, főként olyan félelmek mentén, hogy az orosz álláspont megvalósulása esetén néhány NATO tagország könnyen orosz védőernyő alatt találhatja magát. Mint ahogy egy balti diplomata fogalmazott egy augusztusi nyilatkozatában: „Ha bárki azt gondolja, hogy ezt Lengyelország elfogadja, akkor az nincs észnél. Ez egy alapvető és a megvalósíthatóság szempontjából döntő jelentőségű kérdés számunkra. Oroszországnak mindenképpen engednie kell ebben a kérdésben.”

Mindazonáltal, amennyiben a fenti taglalt védernyő-probléma nem kerül megoldásra, akkor a további, pl. a vegyes személyi állománnyal feltöltött műveleti központok kérdése körül kialakult megbeszélések is értelmetlenné válnak, pedig a NATO már kijelölte a németországi Ramstein-ben települt légierő komponens parancsnokságot  (Air Component Command – ACC) a Szövetség rakétavédelmi erőfeszítéseiért felelős parancsnokságnak.

A helyzet azonban még nem végérvényesen menthetetlen. A NATO és Oroszország sorozatosan hajt végre olyan közös, szimulációs rakétavédelmi gyakorlatokat, melyek során többek között célmegjelölési információk cseréje is történik. Emellett mindkét fél általánosságban, magyarázó jelleggel felvázolja és bemutatja saját rakétavédelmi koncepcióját, rendszere felépítését és működését. „Ezek a gyakorlatok, melyek esetében a vita tárgyánál olyan sokkal fontosabb kérdésekben, mint például a célmegjelölési adatok cseréjében kellett egyezséget elérni, precedensként szolgálhatnak a megegyezés elérésére. A NATO-Oroszország Tanácsban (NATO-Russia Council – NRC) megegyeztünk abban is, hogy jövőre egy újabb közös gyakorlatot tartunk Németországban, mely gyakorlat jelenleg tervezési fázisban van” – jelentette be egy rangidős szövetségi hivatalnok.

2011.szeptember 25.
Forrás: Jane's Defence Weekly
Fordította: Könczöl Ferenc alezredes