mist s

nyuggerbanner2019

kub s 

A kínai HQ-9

 

Szövetséges aggodalmak a török rakétabeszerzés körül

A NATO megfontolja a ballisztikus rakéták elleni védelemmel kapcsolatos hírszerzési információk Törökországgal való megosztását abban az esetben, ha az ország kínai vagy orosz rakétavédelmi rendszerek beszerzése mellett dönt.

A katonai szövetség figyelmeztetése alapján Törökország ballisztikus rakétavédelmi rendszerének – amennyiben az mégis kínai, illetve orosz haditechnikai eszközökkel tervezi annak kiépítését – NATO hírszerzési információk hiányában kell egy esetlegesen bekövetkező támadás alkalmával a ballisztikus rakéták megsemmisítését, illetve elhárítását megvalósítani.

Az ország nemzeti lég- és ballisztikus rakétavédelmi rendszerének legyártásáért és kiépítésért az amerikai érdekeltségű Raytheon és Lockheed Martin (a Patriot fegyverrendszerrel), az olasz-francia Eurosam (az SAMP/T-Aster 30 fegyverrendszerrel), az orosz  Rosoboronexport (az SZ–300 fegyverrendszerrel), valamint a Kínai CPMIEC ­– China Precision Machinery Export-Import Corp. (a HQ – 9 fegyverrendszerrel) állnak jelenleg is versenyben. Törökország előreláthatólag az év végéig, illetve jövő év elején fogja kiválasztani a győztes pályázót.Aster rakéta indítása

A szövetség számos szakértője fejezte ki az irányú aggodalmát, hogy az orosz és kínai rendszerek nem kompatibilisek a NATO rendszerekkel és a tender elnyerése esetén a nem NATO tagországok fegyvergyárai minősített információk birtokába jutnának, melynek következtében akár a NATO-ban alkalmazott speciális eljárásokat is veszélyeztethetnék. A fentebb megfogalmazott kritikák ellenére Törökország mindeddig elutasította a kínai és orosz cégek pályázatainak figyelmen kívül hagyását mondván, hogy nincs szükség azoknak a versenyből történő kizárására.

"Amennyiben kínai fegyverek beszerzésére esik a választás, akkor azok közvetlen vagy akár közvetett módon kapcsolódnának a NATO hírszerzési rendszeréhez és ez – még ha nem is szándékosan – kritikus jelentőségű NATO információk kiszivárgásához vezethetne. Tehát veszélyes" - fogalmazta meg egy, a török médiában meg nem nevezett NATO tisztviselő.

„A NATO nem fogja engedni, hogy ez megtörténhessen - jelentette ki egy másik NATO hivatalnok hétfőn a török Hürriyet Daily News újságnak tett nyilatkozata során. Amennyiben kínai vagy orosz cégek nyerik a beszerzési versenyt, a kiépítendő rendszernek a NATO rendszertől függetlenül kell működnie.” Ez volt az első alkalom, hogy a NATO határozottan felszólította Törökországot, hogy fontolja meg a nem NATO tagországok által benyújtott pályázatok mellőzését.

Törökország a tender során tanúsított viselkedésének egyik lehetséges magyarázata, hogy az ország ugyan nem tervezi sem az orosz, sem pedig a kínai alternatívák végleges elfogadását, azonban a két ország versenyben tartása lehetőséget biztosít Törökországnak, hogy az árajánlat kérdésében ily módon gyakoroljanak nyomást az európai és az amerikai versenytársakra.

SZ-300 légvédelmi rakétarendszerTörökország nagy hatótávolságú lég- és ballisztikus rakétavédelmi programjának (T-Loramids) alapja mind az ellenséges repülőgépek, mind pedig az ellenséges rakéták elhárításának, megsemmisítésének megvalósítása.

NATO rakétapajzs

Törökország nemzeti programja teljesen különálló és független a NATO saját, illetve kollektív védelmét megvalósítani hivatott rakétapajzs kialakítására és megvalósítására vonatkozó tervektől. A NATO tagországok prominens vezetői tavaly novemberi lisszaboni csúcstalálkozójukon döntöttek egy, a ballisztikus rakéták elleni kollektív védelmi rendszer kiépítése mellett. Ankara csak azután fogadta el a rakétapajzsra vonatkozó határozatot, miután török kérésre annak végleges változatában a potenciális fenyegetést jelentő országok (például Irán) nem kerültek konkrétan megnevezésre.

A NATO jelenleg speciális (X-sávú) radarok lehetséges törökországi telepítési helyeit keresi, melyek alkalmasak a régió területéről indított rakéták korai felderítésére.Ideális esetben a rakétapajzs elemeként telepített az X-sávú radar az indítást követően derítené fel a ballisztikus rakétákat, biztosítana cél és röppálya információkat a megsemmisítő rendszerek részére, majd a kelet-mediterrán térségben állomásozó amerikai Aegis rombolókra telepített SM–3 rakéták, illetve a közeljövőben a NATO által kiépítésre kerülő romániai rakétavédelmi rendszer „gondoskodnak” a közeledő ballisztikus rakéták–  repülésük középső szakaszában történő – megsemmisítéséről.

2011. augusztus 01.
Forrás: http://www.hurriyetdailynews.com
Fordította: Tóth Norbert őrnagy