mist s

nyuggerbanner2019

kub s 

Török Patriot

 

A Raytheon a török rakétavédelmi ajánlat előnyeit vizsgálja

A Raytheon Co. hivatalos nyilatkozata alapján a török védelmi ipar több, mint 2 milliárd amerikai dollár értékű megrendelést kap, amennyiben a vállalatcsoport lesz a befutó Törökország több milliárd dollár értékű, nagy hatótávolságú lég- és rakétavédelmi rendszerek beszerzését célzó versenyében.Tom Kennedy, a Raytheon Integrated Defense Systems elnökének nyilatkozata alapján a cég győzelme mindemellett amerikai állások ezreit teremtheti meg.

 

A török Patriot lég- és rakétavédelmi fegyverrendszer felállításáért folytatott versenyben az egyik legnagyobb rakétagyártó, az amerikai érdekeltségű Raytheon verseng a világ legnagyobb védelmi vállalatával, a szintén amerikai Lockheed Martin-nal. A Patriot fegyverrendszer – többek között – a Lockheed Martin által gyártott PAC–3 (Patriot Advance Capability–3) rakéta és a Raytheon gyártású GEM–T légvédelmi rakéta indítására egyaránt képes. A további, még versenyben lévő hadiipari vállalatok között megtalálhatjuk a SAMP/T Aster 30 fegyverrendszert ajánló olasz-francia Eurosam-et, az SZ–300-as gyártóját, az orosz Rosoboronexport-ot és végül, de nem utolsósorban a HQ–9 gyártóját, a kínai Precision Machinery Export-Import Corp-ot.

Mike Boots, a Raytheon török Patriot programjának vezetőjének elmondása alapján cége jelenleg is együttműködési megállapodással rendelkezik a török Aselsan-nal, az ország legnagyobb védelmi vállalatával, valamint a Roketsan-nal, Törökország vezető rakétagyártójával. „Az Egyesült Arab Emirátusokkal és Kuvaittal kötött szerződéseink révén a török hadiipari cégek, kiemelten az Aselan és a Roketsan, máris több millió dolláros szerződésekkel bírnak Patriot komponensek eladásáról ezen országok számára. Ha a mi cégünk nyeri a török szerződést, további 2 miliárd folyik be a török vállalatoknak, abból kifolyólag, hogy a közel-keleti és más országokkal szerződésben állunk.” – nyilatkozta Boots.

„Abban az esetben, amennyiben a Raytheon lesz a befutó, azon partnervállalatok részére, amelyek a nemzeti védelmi program számára megkezdik a Patriot elemek gyártását, nyitva áll a kapu, hogy részt vegyenek a több országot érintő 2 milliárd dolláros üzletben. Addigra a török cégek már tapasztalattal fognak rendelkezni az alkatrészek előállításának terén. Ily módon a teljes költségből újabb 2 milliárd maradna Törökország kezében, annak érdekében, hogy a török vállalatokat finanszírozza” – mondta Boots, utalva arra, hogy a teljes beszerzés összege 4 milliárd dollár körül van. A pontos ár lényegében a rendszer összetételétől függ. „A török szerződés munkahelyek ezreit jelentené az Egyesült Államoknak, amely lényegesen fellendítené az amerikai gazdaságot.” – jelentette ki Tom Kennedy. (Mindenképp szükséges azonban hozzátenni, hogy a török beszerzési hivatal, az Undersecretariat for Defense Industries követelményei értelmében, a versenyben érintett minden külföldi cégnek vállalnia kell, hogy a gyártás legalább fele helyileg, török cégekkel valósul meg.)

„A Patriot az egyetlen, háborús körülmények között is bizonyított lég- és rakétavédelmi fegyverrendszer és a már végrehajtott modernizációkkal technikailag a legfejlettebb rendszer napjaink egyre növekvő fenyegetettségi helyzetében. Jelenleg a Patriot lég- és rakétavédelmi képességeire 12 ország támaszkodik és remélhetőleg Törökország is hamarosan csatlakozik a Patriot családhoz – tette hozzá Kennedy. Mint NATO tagország és az Egyesült Államok szövetségese, a csatlakozás a többi 12 Patriot használóval – köztük öt NATO nemzettel – teremtené meg Törökország számára az interoperabilitást.”

A T-Loramids elnevezésű program nem egy hagyományos értelemben vett tender, hanem egy, Törökország, valamint az Egyesült Államok, Olaszország, Oroszország és Kína.kormányai közötti tárgyalási program.  Az egyetlen lehetséges problémája Törökországnak és a NATO-nak Kína és Oroszország jelenléte a versenyben: a nem NATO országok ajánlotta fegyverrendszerek nem kompatibilisek a szövetség rendszereivel és eljárásaival.

A nyugati országok kormányai és szakértői állásfoglalása szerint, amennyiben például Kína nyerné meg a versenyt, a török és a NATO rendszerek összekapcsolása miatt óhatatlanul is NATO információk átadását jelentené Kína számára, és ez veszélyeztethetné a NATO biztonságát. A török beszerzési főnök, Mudar Bayar elmondása alapján Törökország ennek ellenére nem kívánja kirekeszteni Oroszországot és Kínát a versenyből. „A lehetséges magyarázat egyszerű: Törökország nem tervezi a kínai vagy az orosz fegyvereket választani, azonban továbbra is versenyben tartja őket, ezáltal nyomást gyakorolva az amerikaiakra, hogy az áraikat csökkentsék.” – nyilatkozta egy szakértő.Patriot indítás

A tavaly novemberi lisszaboni csúcson megszületett a döntés: a NATO rakétavédelmi rendszert épít ki a ballisztikus rakétákkal rendelkező országok általi fenyegetettség miatt. Törökország azonban csak azt követően bólintott rá a döntésre, miután a szövetség elfogadta az ország azon kérését, hogy a fenyegetést jelentő országok (pl. Irán) nem kerülnek konkrétan megnevezésre.

A NATO jelenleg a régió területéről indított rakéták korai felderítésére alkalmas X-sávú radarok telepítéséhez keres telepítési helyet Törökországban. Ideális esetben a kelet-mediterrán térségben állomásozó amerikai Aegis rombolókra telepített SM–3 elfogó rakéták (Standard Missile–3) és későbbiekben várhatóan romániai telepítésű rakétavédelmi rendszer fogja megsemmisíteni a közeledő ballisztikus rakétákat a repülés középső szakaszában.

Törökország nemzeti légvédelmi rendszere nem lesz része a NATO rakétavédelmi pajzsnak. Mindkét rendszer alaprendeltetésénél fogva ballisztikus rakétavédelmi képességgel fog rendelkezni és fő feladata Törökország védelme lesz, ami végső soron feltételezi, hogy a rendszerek valamely módon integrálásra kerülnek.

2011. július 21.
Fordította: Somogyi Péter őrnagy
Forrás: Defense News