Patriot rakéta indítása NAMFI-n

 

 A NATO megtette az első jelentősebb lépést integrált rakétavédelmi rendszere kialakítására

Január végén a NATO katonai parancsnokai átvehették a Szövetség történetében mérföldkövet jelentő, ám egyelőre kialakítás alatt álló közös hadszíntéri rakétavédelmi képesség első meghatározó elemét.

 

Az átadást megelőzően a NATO CAOC személyi állománya sikeresen mutatta be, hogy a szövetséges parancsnokok a jövőben milyen módon használhatják ki a NATO történetében első alkalommal létrehozott – bár egyelőre korlátozott – képességet a ballisztikus rakéták elleni védelem feladatainak megtervezésében, illetve a szövetséges tagországok nemzeti rakétavédelmi eszközeivel való információcserében.

Az átvétel helyszíne a németországi Uedem-ben (Kalkar) található NATO Többnemzetiségű Légi Műveleti Központ (NATO Combined Air Operations Centre – CAOC) volt, ahol a Claudio Bisogniero nagykövet, a NATO főtitkár-helyettese, valamint több szövetségi és német katonai és politikai vezető jelenlétében került sor a hivatalos aktusra.

„A jelenlegi átmeneti képesség kialakítása és átadása egy jelentős lépés a NATO rakétavédelmi képességének kialakítását célzó erőfeszítések sorában – jelentette ki Claudio Bisogniero nagykövet. A Szövetség lisszaboni döntéseivel összhangban ez a most átadott képesség mindenképp a NATO tagországok területének és lakosságának ballisztikus rakéták elleni védelmét szolgáló rakétavédelmi rendszer meghatározó elemévé kerül majd továbbfejlesztésre.”

Mark F. Ramsey vezérőrnagyAlessandro Pera dandártábornok, a NATO Többrétegű Hadszíntéri Rakétavédelmi (Active Layered Theatre Ballistic Missile Defence – ALTBMD) programirodájának vezetője hozzátette: a NATO parancsnokok a Szövetség történetében most először kaptak kezükbe egy olyan - bár képességeiben korlátozott -, ám integrált eszközt, amely kulcsszerepet játszik majd a települt NATO erők ballisztikus rakétacsapás(-ok) elleni védelmének vezetésében. A beszédeket követően Pera tábornok egy rövid ceremónia keretében átadta a kialakított képességet a Szövetséges Erők Legfelsőbb Európai Parancsnokát (SACEUR) képviselő és a képesség műveleti alkalmazásáért felelős Mark F. Ramsay vezérőrnagynak, a Szövetséges Erők Legfelsőbb Európai Parancsnokságának (SHAPE - Casteau, Belgium) hadműveleti és hírszerzési területért felelős törzsfőnök-helyettesének.

A kialakított képesség első igazi erőpróbájára 2010. december 6. és 10. között a NATO Konzultációs, Vezetési és Irányítási Ügynöksége (NC3A) által kialakított tesztkörnyezetben (Hága, Hollandia) került sor. A meglehetősen nagy kihívást jelentő szimulációs térben a rendszer bizonyította, hogy képes a NATO vezetési és irányítási rendszerének keretében, többnemzetiségű koalíció által működtetett szenzorok és fegyverrendszerek összekapcsolására és irányítására ballisztikus rakéták felhasználásával végrehajtott csapások sikeres elhárítása érdekében. „A még átmenetinek tekinthető képesség megfelelt a kezdeti katonai követelményeknek, a kitűzött határidőknek megfelelően került kialakításra és nem lépte át a biztosított pénzügyi kereteket. Kiváló példája tehát annak a többfázisú beszerzések kivitelezését célzó, a NATO és a nemzeti eszközöket egy közös rendszerben alkalmazni/kezelni kívánó együttműködésnek, amit a Nemzeti Fegyverzeti Igazgatóságok Konferenciájának (Conference of National Armaments Directors – CNAD) védernyője alatt remekül megvalósíthatónak látszik” – jelentette ki a rendezvény sajtótájékoztatóján Patrick Auroy, a NATO-főtitkár Védelmi Beruházásokért felelős főtitkár-helyettese, aki a CNAD elnöke is egyben.

Aster 30 rakéta indítása a francia SAMP/T komplexumbólA rendszer decemberben végrehajtott tesztjét követően megtörtént az első műveleti környezetben végrehajtott teszt is az Uedem-ben található NATO CAOC-ban. Ez a két teszt volt az utolsó egy olyan kísérlet-sorozatban, melynek 2009-ben részét képezte egy, a krétai NATO lőtéren (NATO Missile Firing Installation – NAMFI) végrehajtott éleslövészeti teszt is. A rendszer – mint ahogy ezt Pera tábornok is megerősítette – teljesítette a vele szemben támasztott katonai követelményeket. A tesztben résztvevő érzékelő-, illetve fegyverrendszereket öt szövetséges tagállam – Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és az Egyesült Államok – biztosította a rendszert/képességet majdan üzemeltető NATO beosztású katonák aktív közreműködése mellett.

Az ALTBMD program első lépései tehát sikertörténetnek bizonyultak. A program célja, hogy keretein belül a NATO olyan vezetési és irányítási rendszert hozzon létre, amely képes összekötni és egy képesség keretébe integrálni az egyes tagországok azon nemzeti érzékelő- és fegyverrendszereit, melyek hozzájárulhatnak a telepített NATO erők ballisztikus rakéták elleni védelméhez. Az ALTBMD programiroda a mostani (átmeneti) képesség átadását követően kiemelt figyelmet és erőfeszítést fordít a lényegesen komolyabb jellemzőkkel bíró végső műveleti képesség (Final Operational Capability) 2013 és 2018 közötti kialakítására és használatba adására. Emellett komoly figyelmet fordítanak majd a NATO lisszaboni csúcsértekezletén rögzítettek megvalósítására is, azaz a NATO rakétavédelmi rendszerének kiterjesztésére a szövetséges tagországok területének és lakosságának oltalmazására is.

2011. február 12.
Fordította: Könczöl Ferenc alezredes
Forrás: http://www.nato.int/