mist s

nyuggerbanner2019

kub s 

 

 

 

NATO rakétavédelmi tervei Oroszországgal is számolnak

A NATO lisszaboni csúcsértekezletén a tagországok egyetértettek egy, a Szövetség területét oltalmazó rakétavédelmi rendszer létrehozásában. A kialakított konszenzus eredményeként megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy miképpen lehet Oroszországot is bekapcsolni a körvonalazódó együttműködésbe.

 

 

   

 

 A rakétavédelmi rendszer létrehozásának szándéka a szövetség új stratégiai koncepció-jának egyik sarkalatos eleme, melyet 2010. november 19-20. között megrendezett lisszaboni csúcstalálkozón fogadtak el a tagországok. (Lásd: itt) A stratégiai koncepció leszögezi, hogy a közös védelem érdekében szükséges egy olyan védelmi képesség kialakítása, amely megvédi a tagországok lakosságát és területét egy ballisztikus rakétákkal végrehajtott támadás ellen. A kialakított egyezség elsősorban török nyomásra nem említi Iránt, mint a Szövetség biztonságára potenciális fenyegetést jelentő hatalmat.
Elsődleges becslések szerint a rendszer kialakításának költsége mintegy 200 millió eu-róra rúgna, azonban ez tíz évre el- és a tagországok között megosztva elviselhető költségnek nevezhető, még gazdasági válság idején is. Az első pillantásra alacsonynak tűnő bekerülési költség annak köszönhető, hogy már eddig mintegy 800 millió euró került elköltésre a települt NATO erők kis és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elleni védelmének kialakítására. A most tervezett területvédelmi rendszer gyakorlatilag ennek a rendszernek a kiterjesztése lenne és elsősorban a fenyegetés kialakulása esetén testre szabható, rugalmas, a mediterrán térségben állomásozó tengerfelszíni képesség már a közeljövőben történő telepítését, valamint a 2015-ig Romániában telepíteni tervezett, szárazföldi bázisú ellenrakéta rendszert foglalja majd magába. Mindkét elképzelés alapjául az USA haditengerészeti bázisú Aegis-rendszere által vezérelt Standard Missile 3 (SM–3) Block 1B szolgál majd.
A tervek szerint 2018-ra a fenti módon kiterjesztett rakétavédelmi rendszer már lefedi minden európai NATO szövetséges területét (ehhez azonban szükséges további bázisok létre-hozása Észak-Európában), míg 2020-ra az USA kontinentális területének védelme tovább erősödik majd. A most elfogadott koncepció mindenképpen a korábbi amerikai elnök, George W. Bush által elfogadott és szorgalmazott, azonban az Obama adminisztráció által 2009 szeptemberében felfüggesztett rakétavédelmi tervek utódjának tekinthető.
Oroszország bevonása a tervezett rakétavédelmi képesség kialakításába régóta várható volt, azonban egyelőre nem körvonalazódik, hogy mit is fog ez jelenteni a gyakorlatban. Meg nem nevezett NATO tisztviselők szerint inkább beszélhetünk két külön rendszer elsősorban információ- és adatcsere érdekében történő összekapcsolásáról, mint egy közös, integrált ra-kétavédelmi rendszer létrehozásáról. Mindenesetre az orosz fél bevonása, még ha csak a tervezés és az információcsere területén is, a 2008. augusztusi orosz-grúz háború következtében megrendült NATO-orosz kapcsolatok rendezése irányába tett komoly lépésként tekinthető.

2010. december 15.
Forrás: Jane’s Defence Weekly
Fordította: Könczöl Ferenc alezredes