Üdvözöljük az ezred honlapján!

kép1

Lengyelország a NATO „mintadiákja”

Az elmúlt évben, Lengyelország olyan nagyszabású rakétavédelmi megállapodást írt alá, amellyel Európa legrobusztusabb rakétavédelmi rendszerére tehet szert. A rakétavédelem melletti elkötelezettség nem csupán Lengyelország biztonsága, hanem Nyugat-Európa védelme szempontjából is kiemelkedő fontosságú – nyilatkozta Matthew Kroenig, az Atlanti Tanács munkatársa, a Defence24.com-nak.

2018-ban Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke jelentette be a 4.75 milliárd USD értékű beszerzést, illetve egy a lég- és rakétavédelem ötvözésén alapuló, kettő réteget – „Wisla” és „Narew” – „lefedő” rendszer kialakítását. A „Wisla” magába foglalja a Patriot légvédelmi rakétarendszert, a kiemelkedő teljesítményű PAC-3-as rakétákat is beleértve. kép2A „Narew réteg” alapvetően viszonylag alacsonyabb költségű interceptorokat (elfogó rakéta) sorakoztathat fel (az egyik potenciálisan szoba jöhető rendszer az Izraelben is használt Dávid Parittyájához hasonló Skyceptor lehet). Ezt a két réteget egy integrált lég- és rakétavédelmi rendszer fogná össze, létrehozva ezzel egy hatékony, többrétegű, költséghatékony védelmi rendszert.

Az új rakétavédelmi rendszer megvalósítása kulcsfontosságúvá vált az Amerikai Egyesült Államok és Lengyelország közötti kétoldalú kapcsolatokban. Példaként említhető a június 12-én a Fehér Házban rendezett találkozó, ahol Donald Trump amerikai és Duda lengyel elnök ebben a témában is tanácskozott.

Nem meglepő Lengyelország vezető szerepe Európában, az integrált lég- és rakétavédelmi törekvéseinek tekintetében. Ezek a lépések következetesen kapcsolódnak Lengyelország jelenlegi – az európai biztonság legjelentősebb hozzájárulója – törekvéséhez. Az ország tevékenysége méltán elismert, hiszen eleget tesz NATO tagországi kötelezettségének – azaz a GDP-je 2%-át védelemi kiadásokra fordítja, befogadja a NATO védelmét szolgáló Aegis ballisztikus rakétavédelmi rendszert, továbbá tárgyalásokat folytat egy új „Fort Trump” létrehozásáról. (A Fort Trump elnevezés egy Lengyelországban megalakuló, állandó amerikai katonai bázis tervét jelenti).

Lengyelország kép3további tervei között szerepel F-35A vadászgépek beszerzése, amely beruházás nem hátráltatja az ország rakétavédelmi törekvéseit.

A Lengyelországban tervezett rakétavédelmi rendszer egy része nem fogja elérni a működőképességet egészen 2024-ig. Látva a lengyelek számos egyéb védelemre vonatkozó törekvését, beleértve az F-35-ösök beszerzését, az ország kormánya érezhet némi nyomást, hogy átgondolja a döntését és lemondjon néhány fontos képességről és integrációs elemről, mind a „Wisla”, mind a „Narew” tekintetében. Egy ilyen döntés azonban nem csak a lengyel biztonságra, de a NATO keleti szárnyának védelmére is káros hatással lehet.

Az elmúlt években, Oroszország egyre agresszívabbá vált megszállva a szomszédos Ukrajna és Grúzia területeit. A NATO védelmi tervezőinek egyik legnagyobb félelme, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök újra alkalmazza az Ukrajnában használt forgatókönyvet, ezúttal a Balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – esetében. Ezen NATO tagállamok sikeres megszállása esetén, Putyin meghatározó jelentőségű győzelmet tudhatna magáénak, amellyel veszélyeztetné akár a NATO, mint szövetség jelenlegi formájában történő fennmaradását is.

Egy ilyen támadás megelőzése a NATO elsődleges feladatai közé tartozik és minden kétséget kizáróan, a legjobb elrettentés egy kiválóan felépített védelem. Amennyiben a Balti államok megszállása bekövetkezne, úgy az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségeseinek komoly tervvel kell rendelkezniük, hogy a megszálló erőket visszaszoríthassák.

Ez az a pont, ahol Lengyelország belép a képbe. Lengyelország lett Európa új súlypontja, hiszen egy nagy NATO országról beszélünk a szövetség keleti szárnyán, mely a Balti államokkal ellentétben, képes megvédeni magát. Konfliktushelyzet esetén Lengyelország területéről lenne biztosítható az amerikai és szövetséges erők Észak Amerikából és Európából a Balti területen való harcbavetése.

Központi szerepe miatt, az ország az orosz rakétatámadások vonzó célpontjává válhat. Háború esetén, Oroszország szinte teljes bizonyossággal megpróbálná meggyengíteni a NATO erőket, mielőtt azok elérhetnék a Baltikum területét, megtámadva őket az erők átcsoportosítása közben, akár a „lengyel területeket”, akár Európa más részeit használják erre a célra. Emellett az sem zárható ki, hogy Oroszország megelőző nukleáris csapást hajtana végre a NATO erők, vagy lengyel bázisok ellen, hogy ezzel megtörje a nyugati szövetséget és megadásra kényszerítse azt.

Egy Lengyelországban kialakított, robusztus rakétavédelmi rendszer nagyban hozzájárulhatna a fenyegetettség csökkentéséhez. Egy jelentős nézeteltérés esetén, a lengyel rakétavédelem képes lenne korlátozni az orosz rakétatámadásokat, ezzel oltalmazva a NATO erőket, melyek így képesek lennének sikeresen végrehajtani feladataikat. Mindamellett talán még fontosabb, hogy a lengyel rakétavédelem olyan elrettentő erőt jelentene, amkép4ely visszatartaná Putyint a támadás megindításától.

Ez a stratégiai probléma mind az Amerikai Egyesült Államokat, mind pedig Lengyelországot egyformán érinti. Miképpen Tod Wolters vezérezredes, a NATO fegyveres erejének főparancsnoka fogalmazott, amerikai erők Lengyelországban állomásoztatása az elhivatottságot mutatja mindkét oldalról. Ahhoz, hogy fokozni lehessen az elrettentés erejét az orosz támadással szemben, növelni kell az integrált lég- és rakétavédelemi rendszer szenzorai összekapcsolhatóságának lehetőségeit.

Kétséget kizáróan a legjobb bizonyítéka annak, hogy ezek a rendszerek kritikus elemei az orosz katonai stratégia visszaszorításának nem más, mint Oroszország ismétlődően megjelenő nyilatkozata, melyben határtalan nemtetszését fejezi ki a Lengyelországban települő rakétavédelemmel szemben. 2016-ban, Putyin kijelentette, hogy a rakétavédelmi rendszer telepítése Oroszország célkeresztjébe helyezi majd Lengyelországot.

2019. szeptember.22.
Fordította: Papp Zsófia hdgy.

Forrás:

https://www.defence24.com