Üdvözöljük az ezred honlapján!

Kép 01

A rakétavédelem evolúciója: Rakétavédelem után hiperszonikus fegyverek elleni védelem

Washington – Mialatt az elmúlt hónapok szalagcímeit főként a lég-, és rakétavédelemmel kapcsolatos hírek uralták – köszönhetően az Észak-Korea jelentette rakétafenyegetésnek –, a Rakétavédelmi Ügynökség (Missile Defense Agency – MDA) vezetői 2018. február 12-én arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy az Amerikai Védelmi Minisztérium már azon jövőbeni fenyegetések elhárítására készül, amelyek kihívások elé állíthatják a jelenlegi ballisztikus rakétavédelmi rendszert. A Pentagon vezetőit az újonnan megjelenő fenyegetések közül a hiperszonikus fegyverek aggasztják a leginkább.


„Az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei számára egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a ballisztikus rakétavédelmi rendszerek áttörésére irányuló fejlesztési törekvések.” nyilatkozta Garry Pennett, a Rakétavédelmi Ügynökség műveleti igazgatója. „A hiperszonikus fegyverek azon tulajdonsága, hogy bármely helyszínről indíthatók, jelentős mértékben korlátozza az ellenük való tevékenység eredményességét, hiszen a felderítési és megsemmisítési lehetőséget egyaránt csökkenti.”

Az új típusú fenyegetés hatékony kezelése többek között egy globális kiterjedésű szenzor-hálózat kialakítását is megköveteli, amely magában foglalja a földfelszíni (Ground-Based), légi (Airborne), tengerfelszíni (Sea-Based), vagy akár világűrbe (Space-Based) telepített érzékelőkből kialakított hálózatot is.

A Rakétavédelmi Ügynökség válasza erre a kihívásra Kép 02 X51Aegy 120 millió USD nagyságrendű kereset benyújtása a 2019. évi költségvetésben a hiperszonikus rakétavédelmi program számára. Bár a kért összeg csupán töredéke a Rakétavédelmi Ügynökség 9,9 milliárd USD összegű költségvetésének, mindazonáltal jelentős növekedést jelent a korábbi években az erre a területre fordított költségekhez képest (a 2018. évi költségvetésben 75,3 millió USD állt rendelkezésre).

A Rakétavédelmi Ügynökség a hiperszonikus rakétavédelmi program költségvetési tervezetének összeállításakor a következőkben felsorolt összegekkel számolt: a 2020-as költségvetési évben 157 millió, a 2021-esben 142 millió, a 2022-esben 117 millió, a 2023-asban pedig 119 millió USD. Összességében az Ügynökség 732 millió USD támogatást kér 2023-ig.

A mai napig csak az Egyesült Államokról és Kínáról ismert, hogy a hangsebességnél legalább ötször gyorsabb hiperszonikus fegyvereket tesztelt. A kínai fejlesztésű DF-17 (korábbi megnevezése: WU-14) típust 2014 januárja óta legalább hét alkalommal tesztelték már.

A hiperszonikus fegyverekkel végrehajtott kísérletekről nagyon kevés információ áll rendelkezésre.  James Acton, a Carnegie Endowment for International Peace nevű alapítvány vezető munkatársa úgy fogalmazott, hogy még abban az esetben is, ha az Egyesült Államok képes a hiperszonikus járműnek indítását infravörös érzékelőkkel és a korai előjelző radarokkal, vagy műholdakkal detektálni, ezek az adatok nem szolgáltatnak elegendő információt arról, hogy a tesztek elérték-e a céljukat.

tartalék„Képzeljük el, hogy Kína az Egysült Államok tudta nélkül szándékozik „leszállítani” egy ilyen eszközt egy előzetesen meghatározott célterülettől 50 méteres távolságon belülre. Egy 10 km-es céltévesztés esetén Kína a tesztet nagy valószínűséggel sikertelennek (esetleg „részben sikeresnek”) nyilvánítaná, azonban mindezt az Egyesült Államok szempontjából vizsgálva (a kísérlet célkitűzéseit nem ismerve), tévesen arra a következtetésre lehetne jutni, hogy Kína egy sikeres tesztet hajtott végre, hiszen a repülőeszköz egy teljes útvonalat képes volt lerepülni.” fogalmaz James Acton. „Éppen ezért, a tesztek pontos célkitűzéseinek ismeretének hiányában nagyon nehéz meghatározni, hogy egy ilyen próba sikeres volt-e, vagy sem.”

Amennyiben a Rakétavédelmi Ügynökség képes egy – a korábban igényként megfogalmazott – állandó, globális kiterjedésű érzékelő hálózat kiépítését megvalósítani, az ilyen és ehhez hasonló tesztek, kísérletek figyelemmel kísérése is könnyebé válna, és több betekintést engedne kínai hiperszonikus programba.

A Boeing által fejlesztés alatt álló kísérleti hiperszonikus fegyver, az X-51 „Hullámlovas”, legalább négy kísérleti tesztrepülést teljesített 2010 májusa óta. A „Hullámlovas” 2013. május 1-jén teljesítette a leghosszabb hiperszonikus repülését, amely során három és fél percen keresztül Mach 5 feletti (a hangsebesség ötszörösénél nagyobb) sebességgel repült.


Forrás: https://www.c4isrnet.com
https://www.youtube.com/watch?v=FTRdmfjaj2w
http://www.airforce-technology.com/projects/x51-wave-rider/
Fordította, összeállította: Bozsóki Attila alezredes