Üdvözöljük az ezred honlapján!

 

 

 

Német tárgyalások a MEADS és a Patriot jövőjéről

A múlt hónap folyamán a német védelmi minisztérium képviselőivel találkoztak a Raytheon hadiipari vállalat vezetői.

 

A találkozó célja a minisztérium Patriot légvédelmi rendszerrel kapcsolatos kérdéseinek megválaszolása volt. A felmerült kérdések részét képezik annak a vizsgálatnak, melynek tárgya, hogy szolgálhat-e a Patriot, mint a három nemzet (USA, Olaszország és Németország) által fejlesztett MEADS (Medium Extended Air Defense System) légvédelmi rakétarendszer alternatívája.

A német parlament védelmi költségvetési bizottsága még márciusban utasította a minisztériumot, hogy vizsgálják meg: vajon egy továbbfejlesztett Patriot légvédelmi rakétarendszer megfelelő alternatívája lehet-e a rendkívül lassan és jelentősen megnövekedett költséggel fejlesztett MEADS-nak. A vizsgálat eredményét 2010. június 30-ig kell a biztosság asztalára tenni. A nyilvánosságra került információk szerint az elemzés tárgyát képezi a megfelelő Patriot eszközök rendelkezésre állás, szállítási ütemezése, a projekt költsége és az eszközök műveleti képességei.

Mint azt Tim Glaeser, a Raytheon Co. integrált légvédelmi rendszerekért felelős elnökhelyettese elmondta, a vállalat szakemberei már megválaszoltak körülbelül 50 kérdést, amelyek a német fél részéről egy, a Raytheon által adott elemzést követően merültek fel. Amit a német fél rendkívül nehezményezett, hogy az elemzés, annak ellenére, hogy a MEADS program egy közös projekt, csak az amerikai szárazföldi haderő és az amerikai kormányzat részére készült. A fenntartások felszámolása végett Glaeser kijelentette, hogy az elemzést kimondottan az amerikai haderő kérte, olyan mottóval, hogy mik lehetnének azok a Patriot rendszerrel kapcsolatosan fejlesztések, amelyek már nagyon rövidtávon egy hatékonyabb rakétavédelmi eszközt adhatnának a hadszíntéri parancsnokok kezébe.  A Raytheon 2009. szeptember 2-án átadott anyaga az „Egy hatékony, finanszírozható és gyorsan kivitelezhető alternatív megoldás a lég- és rakétavédelem követelményeinek teljesítésre” címet viselte. Az elemzés rámutatott, hogy a modernizált Patriot gyorsabban és harmadannyi költségért lenne szállítható, mint a MEADS.

Mindezek mellett ismert, hogy a MEADS program sorsát illetően a közeljövőben néhány fontos döntés meghozatalára is sor kerül:

A terveknek megfelelően augusztusban a MEADS egy rendszerszintű teszten esik át a floridai Orlandoban. (A rendszer eddig már több, ám csupán egyes rendszerelemekre kiterjedő tesztet teljesített sikeresen). Októberben a programban résztvevő országok felelős nemzeti fegyverzeti igazgatói Brüsszelben találkoznak egymással, valamint a Pentagon beszerzési szakembereivel. Végül novemberben a lisszaboni NATO csúcson a MEADS program sorsa is terítékre kerül.

Háttér

Nem kétséges, hogy a MEADS program kritikus időket él át, ami nem jelent újdonságot a mintegy tizenkilenc milliárd dolláros program történetében, hiszen nyolc évvel ezelőtt már egyszer komoly válságba került az eredetileg négy ország, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország és Franciaország által indított projekt, amit a francia fél az első gondok jelentkezésekor el is hagyott. A felmerült többletköltségek és technikai nehézségek okozta csúszások miatt majdnem törlésre került a program. Jelenleg az USA finanszírozza a teljes költségvetés 58%-át, Németország 25%-át, míg Olaszország 17%-át.

A MEADS (Medium Extended Air Defense System) egy nagy mobilitással rendelkező légvédelmi rakétarendszer, melyet a PATRIOT rendszer fel­váltására terveznek az Egyesült Államokban és Németor­szágban. A rendszer minimálisan egy könnyű indítóáll­ványt, felderítő és tűzvezető radarberendezése­ket, valamint nyitott rendszerű, „plug-and-fight” harcvezető és tűzirányító rendszereket tartalmaz. Az indítóállvány 12 darab PAC–3 rakétát szállíthat, illetve indíthat. A rendszer a hagyományos merev- és forgószárnyas légi támadóeszközök mellett képes harcászati ballisztikus rakéták, pilótanélküli légi járművek (UAVs) és cirkálóra­kéták megsemmisítésére is. A rendszer légi szállítható: stratégiai szállítását egy C–5, míg har­cászati szállítását öt C–130 szállító repülőgép hajthatja végre.

Az alkalmazott rakéták tekintetében elmondható, hogy az eredeti tervek szerint a MEADS rendszer a PATRIOT légvédelmi rakétakomplexumhoz ballisztikus rakétavédelmi célokra kifejlesztett PAC–3 rakétát használta volna, mint elsődleges elfogó rakéta.

Azonban a többrétegű ballisztikus rakétavédelmi rendszer koncepciójának megvalósítsa során az Egyesült Államok Hadserege (US Army) olyan pótlólagos igényt is megfogalmazott a fejlesztés alatt álló MEADS rendszerrel kapcsolatosan, hogy az megnövelt hatómagasságú rakétával rendelkezzen a közte és a szintén fejlesztés alatt álló THAAD (Terminal High Altitude Air Defense) rendszer közötti hatómagasság-különbség csökkentése érdekében. Ezt a képességet biztosítja PAC–3 MSE, amely mellett a fegyverrendszer alkalmazhatja a 30 km (megnövelt) hatótávolsággal rendelkező IRIS-T légi harc rakétát is.

A jelenlegi tervek szerint a jövő évben kerül sor a fegyverrendszer első, valós repüléssel egybekötött tesztjére és a rendszerbeállításra a korábban tervezett 2014 helyett nagy valószínűséggel csak 2018-ban kerül sor – ha további csúszás nem áll be a fejlesztésben.

2010. május 12.

Forrás: www.defensenews.com