Rakétavédelmi egyezményt sürget a NATO vezetése

Egy, a brüsszeli NATO központban elmondott beszédében a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen egy szövetség-szintű, az egyre növekvő fenyegetést jelentő ballisztikus rakéták elleni hatékony rakétavédelmi rendszer kiépítését szorgalmazta, amely egyben demonstrálná a tagországok elkötelezettségét az ilyen jellegű fenyegetések elhárítására.

Beszédében hangsúlyozta: a NATO következő, novemberi csúcstalálkozóján döntést kell hozni arról, hogy a Szövetség tagországai lakosságának és területének ballisztikus rakéták elleni védelmi egy kiemelt szövetségi feladat és emellett rendkívül fontos, hogy a kérdésben a NATO minden lehetséges módon együttműködjön Oroszországgal. Ez természetesen azt is feltételezi, hogy Moszkva inkább lehetőséget, mint fenyegetést lásson a rakétavédelmi erőfeszítésekben. Majd Rasmussen hozzátette: a jelenlegi trendek valós és egyre növekvő veszélyként jelenítik  meg a tömegpusztító fegyvereknek, valamint azok hordozóeszközeinek elterjedését. Jelenleg, mintegy 30 ország birtokol vagy fejleszt egyre nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétákat, melyek számos esetben fenyegethetik a Szövetség tagországainak területét és lakosságát.

A NATO főtitkára a fenyegetést jelentő országok közül kiemelte Iránt, amelyről a nyugati országok feltételezik, hogy nukleáris fegyverek előállításán dogozik és már most olyan nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal rendelkezik, melyek elérhetik Törökországot, Görögországot, Romániát és Bulgáriát. Amennyiben Teherán befejezi közepes és interkontinentális hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztési programját (amely irányban tett komoly lépésként kell értékelni a tavaly bemutatkozott a SAFIR 2 rakétát, melynek segítségével különböző eszközöket lehet az űrbe juttatni), akkor az egész európai kontinens és Oroszország területe is hatótávolságon belülre kerül. Rasmussen kihangsúlyozta: az ilyen fegyverek elterjesztésében kulcsszerepet játszó országoknak tudomására kell hozni, hogy a Szövetség ezen a területen is elkötelezett a kollektív védelem elvének érvényre juttatásában.

Oroszország valóban pozitívan reagált a NATO főtitkár múlt szeptemberi, a rakétavédelmi erőfeszítések összehangolására vonatkozó felhívására. Emellett azonban a Kreml azért megkérdőjelezi az elgondolás némely elemét, annak ellenére, hogy Obama amerikai elnök, bizonyára az orosz tiltakozásokat is figyelembe véve, törölte a Bush kormányzatnak az amerikai rakétavédelmi rendszer Európára történő kiterjesztését célzó programját és olyan tengerfelszíni, valamint szárazföldi rendszereken alapuló rakétavédelmi koncepciót alakítottak ki, amelynek elemei integrálhatók a szövetségesek meglévő rendszereivel, azaz megtették az első lépést a Szövetség-szintű, integrált rakétavédelmi rendszer kialakítása felé. Néhány szakértő azonban meglehetősen szkeptikus az orosz részvétel kivitelezhetősége tekintetében, mivel ennek komoly technikai, kompatibilitási és biztonsági feltételei, illetve kockázatai lehetnek. Véleményük szerint ez az együttműködés nem fog túlmenni a korai riasztási adatok cseréjén.

2010. március 26.

Forrás: Reuters