Április végén kezdődik a Patriot alegység lengyelországi telepítése

Véget vetve a hónapok óta tartó találgatásoknak a lengyel védelmi minisztérium a PAP hírügynökségnek megerősítette, hogy az amerikai Patriot légvédelmi rakétaüteg lengyelországi telepítési tervét ért számtalan támadás ellenére a telepítés első lépcsője április végén végrehajtásra kerül.

 

A helyszín a korábbi döntésnek megfelelően a kalinyingrádi orosz enklávé közelében található észak-lengyelországi Morag városa. A terv mindösszesen egy üteget és mintegy száz főnyi parancsnoki, kezelő és kiszolgáló állományt foglal magába.

Mint a témával már korábban foglalkozó anyagainkban (2010. január 28. Patriot játs zma 1. és 2010. február 2. Patriot játszma 2.) elmondtuk, a döntés érdekességét az adja, hogy a telepítés alapjául szolgáló esemény  – az amerikai rakétavédelmi rendszer európai kiterjesztésére adott válaszként beígért orosz reakció (ti. Iszkander rakéták kalinyingrádi telepítése) – az amerikai tervek feladását követően elvetésre került, így a Patriot rakéták telepítése is értelmét veszítette. Mindennek ellenére a lengyel fél ragaszkodott a Patriot alegység telepítéséhez, ráadásul nem is az eredetileg tervezett Varsó közeli települési hellyel, hanem a kalinyingrádi régió szomszédságában lévő Morag városa mellett.

A jelenlegi amerikai adminisztráció által felülvizsgált terv 2015-re prognosztizálja új, SM–3 rakétavédelmi fegyverzet lengyelországi és csehországi telepítését. Ezen országok mellé felsorakozhat Románia is, amely éppen a múlt héten jelentette be, hogy kész hozzájárulni mintegy húsz ellenrakéta telepítéséhez, míg Bulgária szintén kifejezte hajlandóságát egy rakétavédelmi bázis befogadására. Ezen hírek azonnali reakciókat váltottak ki az orosz vezetésből és (immár rutinszerűen) Iszkander rakéták (SS–21 / SS–26) Fekete-tenger térségébe történő telepítésével, valamint a Balti-tenger térségében lévő haditengerészeti támaszpontok, illetve haditengerészeti egységek megerősítésével fenyegetnek. (Az orosz gyártású Iszkander , melynek korábbi, SS-21 változata Tochka néven is ismert, egyfokozatú hajtóművel rendelkező taktikai ballisztikus rakéta. Hatótávolsága mintegy 400 km és hagyományos, valamint nukleáris robbanófej hordozására egyaránt alkalmas – a szerk. megjegyzése.)

Az általában jól értesültnek tartott The Economist magazin szerint az új, felülvizsgált rakétavédelmi koncepció megvalósítása esetén 2018-tól Törökország egy kis területének kivételével gyakorlatilag a NATO minden európai tagállama védelmet élvezne egy esetleges iráni ballisztikus rakétatámadás ellen. Ez mindenképpen előrelépés a korábbi tervekhez képest, amely szakértők szerint főként az USA és Nyugat-Európa védelmére fókuszált miközben számos szövetséges tagállam – legalábbis részben – védtelen maradt volna. Ugyan ezen szakértők azt is hozzáteszik, hogy igazából a most Lengyelországba telepítendő Patriot rakéták kis hatótávolságuk, valamint a korábban tervezett rakétákhoz viszonyítva alacsonyabb sebességük miatt nem igazán jelentenek veszélyt az Orosz Föderáció biztonságára. Véleményük szerint a tiltakozás igazából politikai eredetű, mivel az orosz fél - annak ellenére, hogy kisebb tiltakozásokkal, de tudomásul vette korábbi szövetségesei, valamint a balti államok NATO csatlakozását – a német újraegyesítéskor kapott azon amerikai ígéret durva megsértését nehezményezi, miszerint nem telepítenek amerikai bázisokat ezen volt „szatellit-államok” területére.

A problémakörhöz tartozik az elfogórakéták fent hivatkozott esetleges romániai telepítése is. Traian Basescu román elnök március 5-én jelentette be, hogy országa kész befogadni három rakétavédelmi üteget, ütegenként nyolc-nyolc elfogórakétát. A román külügyminiszter szerint az amerikai kormányzattal folytatandó tárgyalások akár másfél évig is eltarthatnak, azonban Románia elkötelezett a kérdés mellett.

2010. március 09.

Forrás: Space Daily