Üdvözöljük az ezred honlapján!

 

Patriot játszma 2.

Miután a múlt héten az Egyesült Államok a lengyel légvédelmi rendszer megerősítésének céljából jóváhagyta Patriot rakéták lengyelországi, az orosz Kalinyingrádi Terület határától még 100 kilométerre sem lévő Morag város határába történő telepítését, a nemzetközi közösség ismételten szemtanúja lehet az amerikai-orosz kapcsolatok lehűlésének.

 

Eltekintve azonban a kezdeti heves reakcióktól (lsd. Balti Flotta megerősítése) az orosz félből szokatlanul enyhe reakciót váltott ki a bejelentés.

Mint azt Alekszander Goltz, az orosz Jezhenedelny Zsurnal (The Weekly Magazine) katonai elemzője és helyettes szerkesztője kihangsúlyozta, Oroszország reakciója példátlanul csendes. „A reakciók egyenlőre szerények. A legtöbb, amit Lavrov mondott, hogy nem érti egy ilyen lépés értelmét, és visszájára sülhet el, ha Lengyelország olyan benyomást akar kelteni, hogy védelemre van szüksége Oroszországgal szemben. És ez minden. Számomra ez azt jelenti, hogy Oroszország nem akarja, hogy az ügyből feszültség eszkalálódjon.”

Ennek okaként a jelenleg fennálló politikai helyzet és javuló tendencia megőrzésére irányuló orosz szándék mellett azt a tényt jelölte meg, hogy Oroszország számára sokkal fontosabb eredmény az, hogy az Egyesült Államok elvetette rakétavédelmi rendszere elemeinek lengyelországi telepítését és nyilván nem akarja ezt az eredményt kockára tenni. Abban pedig mind Goltz, mind Lozansky egyetértenek, hogy a Patriot rakéták telepítése (jelenlegi információk szerint „csupán” egy PAC-3 képességű ütegről van szó – a szerk. megjegyzése) semmilyen hatással nem lesz az európai stratégiai egyensúlyra és valószínűleg ezért nem erőteljesebb az orosz tiltakozás. Mindazonáltal Lozansky elmondta, hogy a rakéták telepítésének lehetnek negatív hatásai a kétoldalú kapcsolatokra. Véleménye szerint az azonban bizonyos, hogy az új START szerződés aláírását követően a két félnek le kell ülnie egymással, és általánosságban meg kell egyezniük a partnerség/szövetségesség kérdésében, mivel a jelenlegi lépések – visszatérve a Patriotok témakörére – nem a partnerség és egyértelműen nem a szövetségesség irányába hatnak. Végülis, miért telepítene valaki rakétákat egy olyan országgal szembeni védelem céljából, mellyel szoros kapcsolatok kialakítására törekszik – kérdezi Lozansky.

A kétoldalú amerikai-orosz kapcsolatok egyéb területein is csupán minimális elmozdulás figyelhető meg. A Barak Obama és Dimitrij Medvegyev által tavaly júliusban kötött egyezségnek megfelelően lehetőség nyílt az orosz légtéren át Afganisztánba irányuló amerikai szállítási útvonal használatára. Azonban mindannak ellenére, hogy az USA mintegy 30.000 fővel növeli csapatai létszámát Afganisztánban és nyilvánvalóan szüksége van minden lehetséges szállítási útvonalra, az orosz légtéren át eddig mindössze egy tesztrepülést hajtottak végre. A New York Times novemberi cikke szerint a késedelem oka az orosz bürokráciában keresendő, azonban január 13-án Viktor Ozerov, a Szövetségi Védelmi és Biztonsági Bizottság elnöke egy rádióinterjú során elmondta, hogy Oroszországnak egyszerűen nem érdeke az Afganisztánban harcoló szövetséges koalíció tám ogatása.

Véleménye szerint, mikor a szövetséges csapatok elhagyják Afganisztánt a talibánok visszatérnek a hatal omba és keresni fogják Oroszország megbüntetésének lehetőségét amiért az támogatta az amerikai/NATO erőket. „Amikor az amerikaiak elmennek, az ő kontinensük nagyon messze lesz innen. Azonban nekünk Közép-Ázsia itt marad. És nekünk békében kell majd itt élnünk ezekkel az emberekkel”- mondta Ozerov a Radio Liberty tudósítójának.

Alekszander Goltz szerint azonban nem ez van a háttérben, mivel szerinte ez többnyire spekuláció. Az amerikai fél szerint jelenleg minden rendben van és ha megértjük, hogy a jelenlegi általános orosz külpolitikai megközelítés a 19. század reálpolitikai gondolkodását tükrözi, akkor láthatjuk, hogy az afganisztáni légi szállítások ügye egy olyan fontos ütőkártya lehet egyéb, más játszmákban, amit botorság lenne mindjárt az elején eldobni.

Összességében, reálpolitikai megközelítésből érezhető változások figyelhetők meg az amerikai-orosz kapcsolatokban, mivel mindkét fél komoly területeken tett engedményeket. Orosz részről nagyobb afganisztáni szerepvállalásra való hajlandóság jelei mutatkoznak, míg az USA leállt az Északi és Déli Áramlat elnevezésű gázvezetékek elleni nyílt lobbizással, amely a politikai légkör javulásához vezetett  – jelentette ki Edward Lozansky. Majd hozzátette: elsősorban az amerikai elnök által szorgalmazott változások jellemezte külpolitikának jelenleg egy közepest adnék, azonban van még mit tennünk. Mindenképp fokoznunk kell az együttműködést a terrorizmus elleni harcban és a nukleáris fegyverek elterjedése elleni küzdelemben.

2010. február 02.

Forrás: Air Defense Artillery Online / Russia Profile.org