Üdvözöljük az ezred honlapján!

kep01
Problémamegoldás lézervágással

Az Egyesült Államok hadereje stratégiai előnnyel bír a ballisztikus rakéták elleni védelem területén. Ez a máig fennálló versenyelőny nagyjából a „Sivatagi Vihar” művelet idejétől eredeztethető. A legfrissebb törekvés, azaz lézertechnológia alkalmazása a szárazföldi manőver erők oltalmazására kifejlesztett Interim Maneuvre SHORAD (MSHORAD), közeli hatótávolságú légvédelmi rendszeren olyan előnyt biztosíthat a szárazföldi haderőnem számára, amivel nagy biztonsággal vehetik fel a versenyt akár a jövő potenciális légi fenyegetéseivel is.

Randall McIntire dandártábornok az USA lég- és rakétavédelmi csoport parancsnoka az Egyesült Államok haderejének éves konferenciáján és nemzetközi vásárán arról beszélt, hogy a hagyományos légvédelmi gépágyúk ugyan olcsó megoldást kínálnak, de nem biztosítják azt a megsemmisítési távolságot, amit a szembenálló támadó fegyverek képességei megkövetelnek. A rendelkezésre álló rakéták a szükséges hatótávolság paraméterekkel rendelkeznek, azonban az utóbbi időben aránytalanul többe kerülnek a napjainkban már fillérekért a levegőbe küldhető, akár felfegyverzett drónokkal szemben.

A tábornok elmondta, hogy az irányított energia nem egy mindenre jó,’ mindenre is’ alkalmas fegyver, hanem egy kiegészítő rendszer lesz a rakéták és gépágyúk mellett, nagyszerű alapot biztosítva ezzel a jövő fejlesztéseinek. Hozzátette, hogy a jövőben várhatóan az irányított energia és az elektronikai hadviselés kerül a fókuszba.
Dolgoznak továbbá a nagyobb hatótávolság költséghatékonyabb módon történő elérése lehetőségein, mivel ebben a tekintetben jelenleg az MSHORAD rendszer teljes mértékben a rakétákra van utalva. Beszédében McIntire dandártábornok ezt így fogalmazta meg: „Azon vagyunk, hogy fejlesszük a képességeinket, hogy naprakészek maradhassunk a 21. században. Dolgozunk a tüzérségi lövedékek elleni védekező képességünk növelésén és újabb megoldásokat keresünk a cirkáló rakéták elfogására is. A jelenleg rendszerben álló Patriot légvédelmi rakétarendszer is alkalmas a cirkáló rakéták jelentette fenyegetés elhárítására, tehát a helyzet nem az, hogy képességhiánnyal küzdenénk, sokkal inkább a jövőre nézve keresünk költséghatékony megoldásokat.”

Az MSHORAD rendszer kezdeti műveleti képességének kep02elérését 2020-ra tűzték ki, ezt követően 2021 és 2022 évben kettő-kettő zászlóalj felfegyverzése szerepel a tervekben, amelynek keretében, az Űr és Rakétavédelmi Parancsnokság vezető kutatója, Dr. Craig Robin elmondása szerint 2021-re egy 50 kW teljesítményű lézer ágyút építenek a Stryker típusú hordozó eszközre.

Az irányított energiájú fegyverek tesztelése jelenleg is zajlik az Egyesült Államok Fort Sill és White Sands lőterein. A jelenlegi terv az, hogy a Stryker platform megnövelt elektronikai harc és rakétaelfogási képességeket kapjon.
Annak érdekében, hogy a fegyverrendszer alkalmas legyen a lehető legváltozatosabb fenyegetések leküzdésére a kivitelezés a különböző gépágyúk és rakéták vegyes alkalmazásával kezdődik, és csak a későbbiekben kap hangsúlyt a lézerfegyver alkalmazása. Az első fázisban a hordozójárművek kétharmad része gépágyú és rakéta, egyharmad része irányított energiájú fegyver konfigurációval készül, később pedig – ahogy a technológia öregszik és fejlődik – az arány megfordítását tervezik.

„Ki kell alakítanunk egy olyan lépcsőzetes, többrétegű megközelítési rendszert, amivel a képesek lehetünk a legkisebb drónoktól kezdődően, a forgó-, és merevszárnyas légijárműveken át, a különböző típusú cirkáló-, és ballisztikus rakéták megsemmisítésére. Az ilyen széles spektrumú fenyegetésekre önmagában egyetlen fegyver sem ad választ, ebből következtethető ki, hogy amire szükség van az több különböző képességek ötvözete.”, jelentette ki Robert Rasch dandártábornok a Redstone Arsenal, Rakéta és Űrprogramok helyettes vezetője.
A kezdeti műveleti cél, hogy az MSHORAD rendszer Stryker típusú platformjai fel legyenek szerelve, a fedélzeti szenzorból, 30 és 7.62 milliméteres gépágyúkból, 4 darab közelségi gyújtóval szerelt Stinger rakétából és két Hellfire rakétából álló fegyverrendszerrel.

Dr. Craig Robin szerint az igazi cél az, hogy a technológia mielőbb a katonák kezébe kerüljön és kialakuljanak a hozzá kapcsolódó műveleti eljárások, hangzott el a találkozó végén.


2018. november 06.
Fordította, összeállította: Szigeti Zsolt őrnagy

Források:
[1]    Army.mil, Joe Lacdan, Armytofuselasertechnologyonto air defense system http://www.army.mil/article/212749/army_to _fuse_laser_technology_onto_air_defence_system (letöltés ideje: 2018. október 29)
[2]    1. számú kép: HS-12 rakéta kilövése, Missilethreat.com https://missilethreat.csis.org/wp-content/uploads/2017/05/Hwasong-12a.jpg(letöltés ideje: 2017 szeptember 24)
[3]    2. számú kép: Striker lézer fegyverrel, https://canadianarmytoday.com/countering-threats-with-hel